Teljesen olyan érzésem van/volt, mintha ezt a napot 1x már végigszenvedtem volna.

Valahogy ugyanígy..most nem is arra gondolok, hogy minden egyes percben bögésre állt a szám/szemem/szivem, hanem úgy az a „feeling”. Meg aza túlhajtottság.Meg megkaptam 2 tanártól (asszemtalán ugyan attól a 2től, akiktől már 1x), h túlsajnáltatom magam, márha van ilyen szó, ugye...ebbe persze biztos van vmi igazság. és ezért nem kéne megnéznem a step up-ból azt a részt, ami a finálé, mert megint elbőgöm magam, mert ráébredek, h nem azért küzdök nap mint nap, ami a célom. dehát ezen is át kell vergődnöm magam.

natessék, most biztos magamutogató és önsajnáltató vagyok, nameg persze önző és önfejű, aki nm bírja elfogadni a kritikákat.

ezttéllegsajnálom!

csak jó lett volna ma egy szó. sz betüvel kezdödik. hagyjuk a folytatást... vagy aza szó mondatba foglalva h „luca, én így sz......ahogy vagy” és ezt így BÁRKItől de télleg!

hát meghaltam volna tőle.

de nem kaptam.

de nem para.