Hosszú, poros út, színes pihenőkkel.
Ismerkedés, kapcsolatok, egymásra találások, és -mégis- különbségek.
Emberek vagyunk, mind. Mocskosak, mégis szeretnivalók. Tele vagyunk értékekkel és bűnökkel. Tele vagyunk életkedvvel, haraggal és sérelmekkel.
nincs ebben semmi különös, már annyira egyszerű ez az egész, hogy röhögnöm kell rajta. és nem kínomban, vagy az idegeségtől, nem azért, mert túlbonyolítom, egyszerűen csak nevetni KELL, mert az is annyira emberi....
~A dolgokat egyszerű összebonyolítani, de
leegyszerüsíteni őket roppant bonyolult.~
