„Már régen nem érzem,
hogy minden múló percem pont úgy szép,
mintha ébren álmodnék.
Már régen nem értem mi tarthat vissza,
mondd mit várok még?
ha legbelül már indulnék

Mert mélyen bennem hangok szólnak
álmok nélkül nincsen holnap
félelemből miért maradjak már?

Ha egyszer elmegyek
távol mindent újra kezdek
nélküled
Engem már hiába vártok.
Elmegyek.
Szárnyam nincs és mégis szállok,
holnaptól új úton járok
többé engem nem találtok már.

Én vártam, csak vártam,
hogy újra rám talál mi elmúlt rég
mi mára már csak szép emlék
És vártam, csak vártam, hogy lesz mi vissza tart, ha elmennék
de távol vagy, hogy érthetnéd?

Mert mélyen bennem hangok szólnak
álmok nélkül nincsen holnap
félelemből miért maradjak már?

Ha egyszer elmegyek
távol mindent újra kezdek
nélküled
Engem már hiába vártok.
Elmegyek!
Szárnyam nincs és mégis szállok,
holnaptól új úton járok
többé engem nem találtok

Mert mélyen bennem hangok szólnak
álmok nélkül nincsen holnap
félelemből miért maradjak már?”